A mozgás az emberi fejlődés alapja és az egész személyiségre hat. Az első magzati mozgás a magzati reflex, ez segít az idegrendszer felépítésében. A központi idegrendszer érése és a mozgásfejlődés együtt biztosítják az értelmi fejlődést. Mozgás szorosan összefügg a kognitív képességek fejlődésével.  9-12 hetes kortól finomodnak a magzati mozgások, mely az összetett mozgás eredménye. Kialakulnak az anyaméhben az irányító idegsejtek és izmok. Az agy és az idegrendszer folyamatosan fejlődik, változik, érik, differenciálódik. Mire megszületik az ember, addigra már rendelkezik a szükséges mozgásmintákkal. Születéskor még a végtagjai hajlítva vannak, mozgása összerendezetlen. Születés után még megtalálhatók a csecsemőkori reflexek, elemi mozgásminták, amelyek lehetővé teszik a mozgás későbbi kialakulását, fejlődését. A csecsemő első kommunikációs eszköze a mozgás. 3 hónapos korára már képessé válik mellkasának kiemelésére hason fekvésben, 6 hónaposan kúszni próbál, 12 hónaposan általában már jár. 1 és fél évesen futkározik, 2 és félévesen ugrál, ez a próbálkozás időszaka. Ebben az életszakaszban kezd kialakulni az autonómia iránti igénye és kialakul a beszéd. 3 éves korra már az alapmozgásokat elsajátítja. A gyermek a mozgáson keresztül ismeri meg a világot, megtapasztalja a körülötte lévő környezetet, megtanulja használni saját testét.  Ha valamelyik lépcsőfok kimarad vagy felcserélődik a fejlődés folyamán, akkor kialakulhat magatartászavar, beszédhiba, figyelemzavar és még sok más tanulási problémát jelentő tünet.