Minden anyának, apának javaslom Helene Wingens írását, ha megszeretné érteni hogyan működik egy Tini

Kedves Anya és Apa,
Tartsatok ki értem, légyszi!

A gondolataim nem valami kristálytiszták jelenleg, ugyanis a prefrontális kérgemben egy fontos rész hiányzik. Egy eléggé combos darab, ami az úgynevezett józan gondolkodáshoz kell.
És nem is fog kifejlődni még úgy 25 éves koromig, ami innen nézve egy örökkévalóság.
De szeretném, ha tudnátok valamit.
Az agyam még nincs kész.

Az most mindegy, hogy amúgy „okos” vagyok – egy jó matekjegy senkit sem ment meg tőle, hogy végigcsinálja a normális fejlődési szakaszokat, mint a többiek.
A józan ész és az értelem két tök külön dolog.
Ugyanaz a valami, amitől az agyam bámulatosan alkalmazkodóképes, kreatív és tudásszomjas, egyúttal hevessé is tesz. Nem feltétlenül vakmerővé vagy nemtörődömmé, de sokkalta impulzívabbá annál, mint amilyen később valójában leszek.
Tartsatok ki értem.
Ha úgy meredtek rám, mint akinek hirtelen tíz feje nőtt, csak mert valami hülyeséget csináltam, vagy valami „szuper” épp nem úgy sikerült, az nem igazán segít rajtam.
A ti felnőtt reakcióitok a prefrontális kéregben születnek (észérvek), miközben az én reakcióimért még többnyire az agy amigdala nevű része a felelős (érzelmek). Vagyis amikor azt kérdezitek, hogy „ezt meg mégis hogy gondoltad???” a válasz az, hogy sehogy, de legalábbis nem úgy, ahogy ez nálatok menni szokott.
Hibáztathattok érte engem vagy az anyatermészetet is, de ez van.
Nyilván nagyon szerettek, de jelenleg a barátaim a legfontosabbak nekem.
Értsétek meg. Most őket választom, de ne hagyjátok eltéríteni magatokat, mert közben figyellek titeket. Nagyonis.
Tartsatok ki, légyszi!
Van pár dolog, amit még megtehettek értem.

1. Adjatok felnőttkori mintát!
Minden hozzállást látok amit mintaként mutattok, és minden egyes szót hallok. Talán nem figyelek oda, de hallak titeket. Úgy tűnhet, hogy lepereg rólam a szövegetek, mintha golyóálló mellényt viselnék, de amit tesztek és mondotok, eljut hozzám. Ez tuti. Ha mutatjátok a helyes utat, követni fogom akkor is, ha csak nagyon sok kerülővel jutunk el a célhoz.

2. Hagyjatok magamtól rájönni a dolgokra!
Ha hagyjátok, hogy a döntéseim következményeit megtapasztaljam, tanulok belőlük. Engedjetek egy kicsit lazább pórázra, és tegyétek világossá, hogy sokmindenre önállóan is rájöhetek. Minél többször sikerül, annál magabiztosabb és ellenállóbb leszek.

3. Meséljetek magatokról!
Meséljétek el az összes hülyeséget, amit tiniként műveltetek, és hogy mit tanultatok belőlük. Azután hagyjatok teret, hogy ugyanazt tehessem.

4. Mutassatok más nézőpontokat!
Emlékeztessetek a nagyobb összefüggésekre! Arcokat vágok majd, és különféle elégedetlen morgásokat hallatok. Homályos utalásokat teszek rá, hogy a leghalványabb fogalmatok se lehet róla, min megyek keresztül. De figyelek. Tényleg. Csak nehezen látok túl az aktuális erdőn, amiben elkeveredtem. Segítsetek kizoomolni és a távlatokra koncentrálni. Emlékeztessetek, hogy a pillanat tovatűnik.

5. Vigyázzatok rám!
Emlékeztessetek, hogy a különféle szerek és a vezetés kizárják egymást. Biztosítsatok róla, hogy segíteni fogtok minden veszélyes szituációban harag, papolás és fölösleges kérdések nélkül. De azt is mondjátok el újra, és újra, és újra, hogy ott vagytok, és meghallgattok bármikor, amikor szükségem van rátok.

6. Legyetek kedvesek!
A kedvességet tőletek tanulom, és ha megtagadjátok tőlem, ugyanígy fogok majd viselkedni másokkal. Soha ne gúnyoljatok és ne legyetek gonoszak velem. Üssétek el inkább a dolgok élét, amikor épp azt hiszem, mindent tudok. Ti is ilyenek voltatok ennyi idősen. Béke.

7. Érdekeljen, ami örömet okoz nekem!
Néha majd mutatok ezt-azt az érdeklődési köreimből, és örülök, ha elismeritek őket, akár csak azzal, hogy érdeklődőnek tűntök.

Egy napon, amikor felszáll a serdülőkor lila ködje, egy önálló, erős, tájékozott, kedves felnőttet találtok a morcos tini helyén. Addig viszont csatoljátok be a biztonsági öveket.
És…
Légyszi, tartsatok ki értem.
Szasztok,
A Tini
…..
Helene Wingens