Vágy és bizonyítvány

Elérkeztünk az évzáróhoz. Megkapták a gyerekek a bizonyítványt. Ki boldogan, ki szomorúan, ki szorongva, ki félénken adja át szüleinek. Lesznek olyan szülők, akik megdicsérik gyermeküket és bátorítják.  Sajnos lesznek olyan szülők is, akik csalódtak, mert gyermekük ilyen bizonyítvánnyal nem valósítja meg az „ Ő „ álmait.

Tudom minden szülő többet szeretne a gyermekének. De biztos, hogy így több lesz? Biztos, hogy ez a járható út? Mi fontosabb számodra, hogy stresszes, szorongó felnőtt legyen, mert te folyamatosan olyan mércét állítasz neki, amit képtelen megugrani vagy hagyod, hogy bontogassa szárnyait és ebben támogatod, akkor is, ha nem is lesz balerina, vagy orvos mert a mi családunkban ezt így szokták. Mi van akkor, ha mostantól ez nem így lesz?

Ha ezt hallja „ ugye én megmondtam, hogy úgy sem lesz képes rá , semmit nem tud megcsinálni jól, nem is tudom minek jár iskolába” ilyen és ehhez hasonló szavak, szerinted mit jelentenek egy gyerek számára? Ezek a szavak nem fogják jobb eredményre sarkallni, ezek a szavak bizonytalanná, gyengévé teszik, aki mindenkinek megakar felelni. Egy – egy ilyen mondat és az önbizalom szerte foszlott.

De mi lenne, ha azt mondanád neki , „ oké ez most így sikerült, tudom, mindent bele adtál, szeretlek és mindig számíthatsz rám „.  Az a gyermek aki ezt hallja tudni fogja, hogy a világ előtte áll és bármi lehet belőle. Mi a fontosabb, hogy nem valósítja meg a Te álmod vagy az, hogy kiegyensúlyozott boldog ember legyen?

Gyermekeink valóban csak egy számok? Vagy látod a bizonyítvány számai mögött a mosolyát, sírását, szeretetét mikor átölel? Nem számít hányas jegy van benne csak az számít ahogyan rád nevet és bízik benned.