„Végre iskola, végre barátok, osztálytársak! De milyen lesz a kimaradt hónapok után visszatérni? Milyen lesz újra a padban ülni, egész nap figyelni, barátaimmal lenni? Egy kicsit félek, de ezt nem árulom el senkinek! Nehogy meglássák rajtam! Jobb lesz, ha adom a laza, minden mindegy, akit nem zavar semmi. Majd eljátszom, hogy á milyen rossz, megint suli, megint hallgatni a tanárokat.„

Ehhez hasonló gondolatok járhatnak egy 13 éves fejében. Kicsit fél, kicsit örül és nem is tudja mi is az igaz, melyik énje igaz, melyiket mutassa a külvilágnak. Sok gondolat cikázik a fejükben, ugyanúgy, mint a felnőtteknek. Ez alatt az idő alatt bennük is zajlott egy folyamat, ők is újként élik meg ezeket az újra kezdős napokat.

Újra bemennek a „munkahelyükre”. Milyen lesz? Erre keresik most belül a választ.

Ki így, ki úgy, de a természetes intelligens belső lényük megoldja és gyorsan alkalmazkodik az újhoz. Tudja minden úgy jó, ahogy van.