Drága Édesanya!

Hogyan tanítsd gyermekedet emberségre, együttérzésre

A szomszédos országban háború van, ezért sajnos gyerekeknek, családoknak kell menekülniük. Ezek a gyerekek rettegve követik szüleiket, miközben szüleik próbálják megvédeni őket. Több ezer család menekül a háború elöl országunkba. Egy rövid történetet osztanék meg veled, ami ma történt. Háború hírére és a menekültek érkezésére ismerős család adományt kezdett gyűjteni tegnap. Ma  útra keltek, hogy elvigyék a határhoz. A családban egy 2. osztályos és egy nagycsoportos óvodás gyermek van, akik szüleikkel együtt indultak az adománnyal. Este 8-ra értek Lónyára, itt pakolták le az adományt a gyerekekkel közösen. Majd innen egy menekült családot 1 éves gyermekkel elvittek Nyíregyházára és most indulnak haza. Fáradtak, de együttérzés tanításból és tanulásból jeles!

Ezek a gyermekek a valóságban élték át milyen az ha bajbajutottakon segítünk. Miközben kalandként élték meg az utazást, érzékelték milyen érzés a segítség, együttérzés.

Nem arra akarlak biztatni, hogy te is indulj el gyermekeddel.

Csak azt szerettem volna megláttatni, hogy egy-egy ilyen tapasztalásnak életre szóló nyoma van. Szeretetre, együttérzésre a legjobban akkor tudjuk gyermekeinket megtanítani, ha mi magunk is ezt tesszük. Nem elég csak beszélni róla, mert azt a gyermek azonnal kiszúrja. A gyermek olyan, mint a szeizmográf, rögtön érzi a hamisságot. Ha azonban szülőként azt mondod, amit teszel valamint közben még őt is bevonod a tapasztalásba, na azok lesznek az igazi igazságok. Persze a hazugság és képmutatás is ugyanígy kap helyet az elmében és a szívben, ha ezt tapasztalja.

Tanítsuk meg a gyermekeknek milyen, ha segítünk egy másik embernek, aki bajban van. Milyen erőkre képes az összefogás és a szeretet. Mi vagyunk a felelősek azért, hogy milyen felnőttekké válnak. Minden ember szeretettel és bizalommal érkezik erre a Földre, az hogy hogyan fog ez változni és milyen felnőtt válik belőle az rajtunk szülőkön múlik.